2016. december 29., csütörtök

Tenome: A véres tenyér --- ismét


Az eredeti posztban nagyon sokat írtam erről a képről, ami szinte biztos, hogy a tervezett könyvem egyik főszereplője lesz majd egykor.

Sok szimbólum jelenik meg a képen, amit egy korábbi videón elemeztem. Azoban az évek során, ahogy nagyon sokat gondolkodom ezen a rajzon, valahogy az internet világában találkoztam a Tenoméval.
Tenome egy olyan lidérc, ami egy öregember képében jelenik meg, az arcán nincsen szem, hanem a szemeit a tenyerén viseli. A japán legenda szerint egyszer egy vak embert fosztottak ki, és öltek meg rablók, és az öregember szelleme ezzel a meglehetősen furcsa megjelenéssel vadászik a becstelen lelkekre.

Találtam is egy képet egy magyar nyelvű blogon, ami feltűnően hasonlít Tenoméra:

Köszönet a képért a satins-storys-nak!
A fenti képen ugyanúgy fény van a lény feje felett, mint a börtönrajzon, de ezen kívül még számos párhuzamot lehet felfedezni: a csorgó vér, a sápadt bőr, a kopasz fej, a kis szemek, a piros tenyér, és az épületen belüliség.
Ahogy a satins story is írja, a Tenome egyik európai ábrázolása a Faun labirintusa című filmben jelenik meg igen harsányan és elevenen. A film 2006-ban készült, a Véres tenyér című rajz pedig körülbelül 2010-ben, tehét nem kizárt, hogy a film hatással lehetett a rajzolóra. A labirintus igen gyakori szimbólum a spanyolajkú kultúrában, csak egy példa erre a Borges.

1. CsakTenome szimbólummal kapcsolatban a következő hirtelen asszociációk jutnak eszembe:
- a Tenome démon éppen úgy áll bosszút a betolakodókon a japán folklór szerint, ahogy a fenti rajzon szereplő férfi a köreibe keveredőkön
- a szimbólumok más időbeli és/vagy földrajzi és más kulturális helyen való felbukkanása Lévi-Strauss maszkkutatását juttatja eszembe
Egyéb döbbenetes Tenome vonatkorások:
- A Komander nevű dj ALAP c. albuma - ez tudtommal a Tenome legfrissebb magyar felbukkanása
- A klasszikus Faith No More videoklipje, az Epic, ami a Tenome kézzel kezdődik...

2. A börtönrajzokkal kapcsolatban:
- a börtönrajzok árulkodnak a társadalom deviancára adott válaszának belső struktúrájáról, arról, hogy a társadalom hogyan lép fel a bűnnel (és más deviancákkal) szemben.
- a börtönrajzok elárulják, hogy mi a devianciára adott válasz belső dinamikája, azaz, mik azok a mozgatórugók, amik iránytják a társadalmi kirekesztést, hogy milyen embereket lehet a börtönökben találni, de leginkább azt, hogy mik azok azok az emberek, akik a börtönben vannak. Ha ezekkel a kérdésekkel szembesülünk, és komolyan megválaszoljuk őket, arra jöhetünk rá, hogy az igazságosnak tartott és vélt igazságszolgáltatás a velejéig igazságtalan, és hogy ennek a dinamikának éppen az a funkciója, hogy az előbb leírt struktúrát fenntartsa.
- ugyanakkor a börtönrajzokban azon kognitív reprezentációk érhetők tetten, amik átjönnek az igazságszolgáltató hatalom elnyomó üzenetéből, azaz ezek a szimbólumok azok, amiket a börtönben szenvedő emberek megértenek, és mintegy önreflexióként kivetítenek a külvilágba.

3. A társadalomtudományi módszerrel és a börtönnel kapcsolatban:
- a pszichológia azt vizsgálja, hogy milyen az a rab, aki a fókuszba kerül, azaz azt veszi górcső alá, hogy milyen személyiségjegyei vannak az egyes rabnak, vagy a rabok csoportjának, esetleg az összes rabnak, bár ez utóbbi kettő nehezen képzelhető el kategorizáció és stigmatizáció nélkül, de mégsem vakmerőség bizonyos trendeket megfigyelni...
- a szociológia és az antropológia pedig azt vizsgálja, hogy mi a rab, és ez a Foucault-i dispositif szempontjából hihetetlen egyszerű kérdés, amire a válasz rettentően bonyolult, és a válasz tartalma erkölcsi értelemben gyomorforgató, társadalmi értelemben pedig sárkavarás...
Nem baj, meg kell vizsgálni ezeket a kérdéseket. Csak lenne elég időm!

4. A rajz egyszerre előzi és haladja meg az írásos kummunikációt. Ezt onto- és filogenetikusan is úgy értem, hogy a rajz valamilyen szepontból egyszerűbb, mint az írás (holott nem annyira behatárolt, és a szimbólumrendszere sokkal rugalmasabb, és a valóságra reflexívebb, mint az írás); ugyanakkor a rajz más szempontok szerint jóval magasabb szinten és minőségben kommunikál, mint az írás (holott nem alapszik annyira a közmegegyezésen, valamint kevésbé független a kortól és a kultúrától, mint az írás). A rajz paralell meta- és protonyelv.
A börtönrajz  a fentiek szerint:
- mélyebben és összetettebben képes leírni a börtön, a büntetés és a bűnelkövetői sors valóságát, mint bármilyen a börtönről szóló írás,
- egyszerűbb szimbólukkal (mint a betűk) nem megfogalmazható tartalmi elemekkel bír a börtön valóságával kapcsolatban,
- és valamilyen szinten mégis dekódolható.    
     

    

2016. november 10., csütörtök

Titokzatos múzsa

Hallucinatórikus, bolygókat és csillagokat is ábrázoló kép, amit egy fiatalkorú fogvatartott készített valamikor a nyolcvanas években. Igazi brut art.
Az egész rajzot (A0-ás méret), átszövi a varázslat és a mese, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a kép egy fiatal életerős, és gyönyörű nőt ábrázol.
Ilyen jó minőségű, zárt intézményben készült rajzot/képet a nyolcvanas évekből nagyon nehéz találni.

Gondolatok a képről:
1. Valahogy azt gondolom, hogy ez a kép egy roma nőt ábrázol. Hogy miért?
- a csillagok, a bolygók, az ötös vagy a hatos számot jelentő kék Szaturnusz a bal alsó sarokban
- viszonylag sötétebb arc
- díszek a hajban, csillogás

2. Klimt vagy Schiele képeire hasonlít ez a kép...
Ennek persze semmilyen tudományos alalpja nincs, csupán az, hogy a fenti kép engem emlékeztet a két festő képeire. Az a további a benyomásom, hogy a sárga szín a barna háttérrel kifejezetten azt a benyomást kelti, mintha aranya ragyogás lenne a képen.



Érdekes állatok


Fiatalkorú fogvatartott által készített majdnem mural méretű falrajz egy "kamerás" helyiségben. A képen egy szembe néző hím oroszlán, egy óriási, de kedves medve, talán legelésző kecskék, egy talán görög vagy római öltözetben lévő mesealak, egy medvebocs (?), egy tulipán és két kisebb virág szerepel.

Ebben a képben az a csodálatos. hogy a "kamerás" (elkülönítő) helyiségben a fogvatartott nem tudott képekről másolni, hanem a fejében lévő sztereotíp képek kerültek a falar. Gyakorlottságra utal az oroszlán ábrázolása. Talán az Oroszlánkirály szerepel a rajzon.   

2016. november 4., péntek

Fekete László: ???

A börtön szempontjából nagyon fontos szimbólumok ezen a zseniális képen:
- bohóc
- üres szemek
- Harlequin
- könnycsepp
- maszkok

Fekete László: Álom

Köszönet a képért az alkotónak és a Budapest Art Brut Galériának
A képet nem sikerült jól lefényképezni (én magam is rajta vagyok tükörképként), ennek ellenére ez a kép egy rendkívül kifejező börtönrajz.
A dobókockára gyakran mondják a rabok, hogy az életük szimbóluma. Ezen a dobókockán csak ötös oldalak vannak, mintha a tököli ötpont lenne az egyetlen esély.
Az öt pont jelentése: ember négy fal között. A rab sorsa csak erre fordulhat. Ebből nem lehet kitörni. Hihetetlenül ügyes kép.

Páva Sándor: Kilátás (részlet)

A képért köszönet az alkotónak, és a Budapest Art Brut Galériának.
A képet nem sikerült úgy lefényképezni, hogy minden részlete rajta legyen a fotón. Farostlemezre festett, rendkívül kidolgozott műalkotás. Börtönben készült. Rengeteg olyan szimbólum van rajta, amit érdemes elemezni:
- a megkezdett alma
- a csigaház
- a gyűrű
- maszkszerű arc
- a háromszögek
- a nyitott és zárt ablak
A kép színei harmonizálnak egymással, és egyes részei önálló képnek is elmennének.

2016. szeptember 15., csütörtök

Őrtorony alkonyban - pár gondolat a börtönökről és a civilizációról

Köszönet a képért a szombathelyi börtönnek.

A kép maga realisztikusnak, sőt fotórealisztikusnak tűnhet, de érdemes megnézni a felhőket, vagy a lámpafények szóródását. Meg talán Csontrváry Villanyvilágított fák Jajcéban c. képét. Egészen fantasztikus. A képet egy nagyon fiatal, a húszas évei elején járó rab készítette. A bűncselekménye nagy vihart kavart, és bestiális.

Ha megkérdezünk valakit, hogy az emberek miért építenek házakat, akkor szinte biztos, hogy azt a választ kapnánk, hogy azért, hogy védkezzenek az időjárás viszontagságai ellen. Nyáron a tető árnyékot ad, télen a falak és a kályha meleget. A kontinentális éghajlaton eleve hidegebb van, és ezért az épületek nehéz szerkezetűek. A trópusokban sok az eső, de meleg is van, ezért szintén szilárdabb házka vannak, de fűtés nincsen. A szavannán az emberek akár szalmakunyhókban élnek. Az épületek funkciója tehát az, hogy ember fizikai-biológiai értelemben elbújjon.

A fenti gondolat szerintem csak részben igaz. A börtönök létezésének okán, avagy a létezésükből esszeniciálisan vagy axiomatikusan eredően az épületek funkciója az is, hogy az embereket izolálja egymástól. Tehát az időjáráson és fenyegető fenevadakon kívül az ember az embertársai elől is menekül vagy tart, amikor építkezésbe kezd. Az építkezéssel az ember a saját individumának, csoportjának vagy önkényesen definiált közösségének vélt fizikai határait is meghúzza.

Erre minden társadalomban kíváló példa (a pszichiátriák, gyermekvédelmi épületek stb. mellett) a börtön. A társadalom szervezetileg és az edukáció révén kiépít egy társadalmi szegmenst (az igazságszolgáltatást), ami egy fizikai szinten is elkülönített helyre, a börtönbe, helyezi a nem alkalmazkodókat. Az igazságszolgáltatás a régi istenkép földi vagy mondhatjuk úgy is, hogy civilizált vagy felvilágosult materializációja vagy manifesztációja. Ugyanígy a börtön az ősi pokolképzet megtestesítője. A börtön kapuja emlékeztet egy hatalmas szájra, ami mérgesen lenyeli a bűnösöket. Az őrök kinézete pedig a krampuszokra, a kisördögökre emlékeztet.

Az ilyen gondolatok nagyon nehezen fogalmazódnak meg a funkciót betöltő emberek fejében, mert nagyon nehezen látják át a rendszert egészében és semlegesen, ahogy mondjuk egy röntgenkép a felesőtestet ábrázolná. A megfolamazódás vagy a tudatosodás előtt ezek a gondolatok azonban ott vannak az érzésekben.

Ezért is érdekes és elgondolkodtató, hogy mit ábrázol és milyen szimbólumkat közvetít a fenti kép. Az alkotó betiális bűncselekményt követett el nagyon fiatalon. A börtönben is szörnyű traumákat élt át. Egy időben egy egész ország, a magyar társadalom nagyobbik része figyelt rá, hogy mit tőrténik vele. Az őrzői szerint nagyon tehetséges. Mit jelenthet ez?

Claude Lévi-Strauss adja meg választ. Hogy hogyan adja meg? Na talán arról fog szólni a habilitációs munkám, ha valamikor be tudom fejezni...

2016. július 17., vasárnap

2016. május 1., vasárnap

Miről árulkodnak a börtönrajzok? - Ombudsmani esték



2016. május 11-én 17:00 órától, az ombudsmani hivatalban hosszú előadást tartok a börtönrajzokról. Remek alkalom lesz ez az eszmecserére, és nekem is egy kiváló lehetőség arra, hogy a tudományos munkámat bemutassam. Bevallom, hogy az empirikus kutatással leálltam, de ennek ellenére sok koncepció van a fejemben. Az egyik az, hogy a társadalom gépezetszerűsége (Foucault: dispositif) és a rajzok között milyen interakció zajlik.
Rendkívüli megtiszteltetés számomra, hogy lehetőséget kapok a Hivataltól és a Biztos úrtól, hogy erről a bonyolult témáról beszéljek.   

Itt  a teljes link a tervezett előadásról. 

Egy kis ízelítő...

A rejtélyes Gusen festmények a Mauthauseni KZ-ből, a már-már irrealisztikus életű Danzig Baldaev GULAG képei, vagy akár a salvadori eredetű Mara Salvatrucha 13 genghez kapcsolódó rajzok a mérhetetlen emberi szenvedésről szólnak, ikonikusak és lélegzetelállítóak. Szinte sokkolják a szemlélőt.  Ezek a rajzok és tetoválások a rácsok és szögesdrótok mögötti, rejtettnek vélt, de nagyon is nyilvános földi poklot tárják a szemünk elé. Örök mementók arról, hogy mire képes az ember az ember ellen. Arról mindenképpen és szívbemarkolóan árulkodnak, hogy az adott társadalmak hogyan épültek fel. Vajon mi a helyzet a jelenlegi börtönrajzokkal? Mit alkotnak a rabjaink? Mit akarnak nekünk elmondani? Hogyan fejthetjük meg ezeket a rajzokat, és mit tehetünk az embertársainkért? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keres választ az előadás, amelynek során magyar börtönökben készült rajzokat is elemzünk.