2011. július 23., szombat

(A kígyó) 119. kép szexuális depriváció

A copied picture. The snake was not on the picture originally 
"A kígyó borzasztó hosszú állat, hosszabb a legrövidebb öntözőcsőnél is. Előfordul mind az öt világrészben, mezőkön, kövecses-homokos földeken, erdőben és a patikák címtábláin, leginkább azonban mégis a szép női kebleken, sőt a jóbarátok keblén is, ez az utóbbi fajta azonban igen beteges és gyenge, amiért is a jóbarát azt a keblén melengeti." - Nagy Lajos: Képtelen természetrajz, A kígyó.

Természetesen ez is másolt kép lehet, érdemes azonban a négy sarkot megfigyelni. A pillangó és az alsó V-alakok elég gyakori börtön szimbólumok, számos más börtönrajzon szerepelnek. A bal felső sarokban látható buborékok és a szív így együtt nem bukkannak fel a börtönrajzokon, azonban így is kifejezőek. Feltehetően arra utalnak, hogy a szerelem múlandó, a fellobbanás pillanatnyi, és szétpukkanhat, mint egy buborék. Nem mondhatnánk, hogy ilyen szimbolikus tartalom árbázolása vagy artikulációja a börtönben túlságosan gyakori lenne. A börtön ugyanis inkább cinikus a közeg. 
A keretben ábrázolt jelképek mintegy meghatározzák a központi alakot. Arról árulkodnak, hogy a központi téma milyen értelemben jelenik meg.
A nő kígyóval való ábrázolása rendkívül népszerű téma a művészetben. A legalapvetőbb jelentése a csábítás vagy a kísértés ahogy azt a Teremtés Könyve írja: "A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?" (Móz 1 3,1)  Tehát a kép szólhat a bűnbeesésről. A börtönben ez mindent átitató gondolat. A rabok úgy gondolják, hogy nem felelősek a tettükért, hanem a bűn maga annyira csábító volt, hogy nem tudtak neki ellenállni.  E mögött állhat a társadalom kényszerítő ereje is, a szegénység, a pénz nélküliség is, ami arra csábít, hogy a bűnöző egyre több földi jóhoz jusson. Ilyen szempontból a kígyó csábítása nemcsak a naivságnak vet véget, hanem függőséget is eredményez. Nem biztos azonban, hogy erről szól a fenti kép.
A kígyó és a nő ábrázolása magában hordoz egy másik érzelmet is, és ez a szégyen. Egy nagyon érdekes blogon (M.Hoffman aka WookiesGirl) találtam a bal oldali képet, és ezt a verset:

Shame is a waste
A seemingly useless emotion
Slithering like a snake
It sneaks up on you
Thickens and constricts
Sucks the life out of victims
Feeds on the hearts and souls
Of the innocent and damned
Consumes every inch of tender skin
Spreading venom through frail bodies
It poisons everything
It’s poisoning me
Weakened past the point of reason
Insanity begins to take control
Swirling thoughts of madness reign
And become truth
Nothing is what it seems
I am no longer me
Such a cruel twist of fate
And you are no longer you
The hatred inside you grows
It surrounds you and taints all things
You wish to keep safe
You hate yourself
Likely more than you hate me
And though I am weak
From touching you
I know deep inside my dying soul
The damage you have done
Can never be undone
Gone is the person I thought
You were
Perfectly imperfect
Perfect for me
Now all I see is a vile shell
Your mark has been made
This task complete
And as I take my dying breath
A single moment of clarity blooms
Shame has proven its usefulness
After all
It’s destroyed both you
And me
Though there was never really
‘You and Me’
There was only you
  
A szégyen öngyűlöletet szül, semmire sincs tekinettel, mindent megmérgez, ettől az érzelmtől elvesztjük a kapcsolatunkat a valósággal, és gyűlölködni kezdünk. Az a gyanúm, hogy a felső börtönkép is hasonló okból született, mint Woookiesgirl verse. Ez az ok pedig a megcsalatás. A férfiak számára talán ez az egyik legjelentősebb börtöntrauma, azért soroltam ezt a képet a "szörny" kategóriába is. "Soha nem volt igazából Te meg én, csak Te voltál"- szól a vers utolsó három sora. Ezt az érzelmet képtelenség nyíltan megélni a börtönben.

Ezért a szexuális depriváció egyben traumatizáció.

A szégyenhez kapcsolódó érzelmek persze feszültséget szülnek a fogvatartottban, és ezeket valamilyen szinten ki kellene élni. Nem lehet róla beszélni, nem lehet megvitatni, mert nem lehet elárulni a titkot. A saját titkot nem lehet a rabtársak számára megmutatni, mert a titok abban a pillantban nyilvános lesz, mindenkié, és beindulhat a gúnyolódás, a támadás, a durvaságok és a megalázás. A kinyilvánított érzelem tehát a börtönben kiszolgáltatottá tesz. A rab hirtelen azzal szembesül, hogy meztelen és ezért szégyentelen, éppen úgy, ahogy az első emberpár a Bibliában a kígyó tanításának elfogadása után. A börtönben azonban a rabok bűnös lelkekkel van körbevéve, akik a gyengét kegyetlenül eltapossák.
Az igazi érzelmek kiélésére tökéletes terep a börtönben a rajzolás vagy a rajzoltatás.



A rajzoltatás azt jelenti, hogy a tehetősebb fogvatartott elmondja a sérelmeit egy olyan rabnak, aki jól rajzol, és az utóbbi szimbólumokon keresztül megalkotja a rajzot.  Ez a fenti esetben is így történhetett. Ezt azért gondolom, mert a rajzon a kígyó nem olyan kidolgozott, mint a nőalak. A kígyó tehát utólag szerepel a koncepcióban, nem úgy, mint ezeken a képeken. Mivel a börtrönrajzon szereplő rajzelemek között a kígyó mégis az egész részét képezi, feltételezhetjük, hogy a rajz egy történet alapján született meg. Ez a történet pedig maga a deprivációs trauma, azaz az, hogy a fogvatartott a kinti életben megismert egy gyönyörű nőt, aki a bűnbe vitte, akiért mindent kész volt feláldozni, és ezek miatt került a rab be, azonban ez a hölgy később elhagyta a fogvatartottat. Természetesen ez az egész fejtegetés inkább csak feltételezés. A következtetésem a börtön mint terep, a börtön mint környezet, és a férfi fogvatartottak lelkivilágának epifenomenikus (hologramszerű) ismeretéből ered. 

Nincsenek megjegyzések: